Általánosságban a fejfájásról

A fejfájást a népesség több mint 90%-a élete folyamán megtapasztalja legalább egyszer. (leggyakoribb tipusa a másnaposság)

A fejfájásokat több csoportba sorolják
International Headache Society (IHS) – Nemzetközi Fejfájás Társaság szerint:

• migrénes és tenziós fejfájás
• fejsérüléshez és keringési rendellenességekhez kapcsolódó fejfájás
• gyógyszerek és gyógyszermegvonások hatásai miatt kialakuló fejfájások

Általános panaszok:

• stressz
• szem megerôltetése
• zajos környezet
• túlzott koncentráció
• túlzott alkohol fogyasztása
• hormonális változások

A fejfájásokkal leggyakrabban a házi orvos találkozik. A fejfájások diagnosztizálása általában könnyû feladat. Mivel a vizsgálatok során általában nincs kóros elváltozás fontos a páciens tapasztalása / elmesélése az esemény lefutásában. ( ez az orvos legfontosabb kapaszkodója)

A fejfájások általában súlyos okok nélküliek.

Migrénes fejfájás

Migrén meghatározása: az elnevezés a hemicrania szóból származik, melynek jelentése féloldali fejfájást jelent. A migrén összetett fájdalomként azonositják, mert a fej fájásán kivûl egyébb tünetekkel párosulhat. Sokan irják le a szervezet teljes áramszünetének, mert a páciens képtelen a napi teendôit ellátni.

A migrén tipusai és diagnózisai:

Klasszikus migrén (migrén aurával) a migrén legkellemetlenebb formája (az esetek 35%-ban fordul elő)

Roham fázisai:

• első fázis: prodromális
  (korai figyelmeztető tünetek együttese) (esetlenség, fáradság, ásitozás, nyakmerevség, fény-, hangérzékenység, ingerlékenység, édesség utáni vágy, szomjuság)
  időtartama: pár órától egy napig is eltarthat
• második fázis: aura
  (látási zavarok, villámlások, cikkázó fények*, geometriai alakzatok megjelenése és haladása, látómező vibrálás ill. hullámzása is tapasztalható, beszédzavar előfordulhat, gyengeség, érzékelési zavarok)
  időtartama: pár perctől akár egy óráig is eltarthat
• harmadik fázis: fejfájás
  (általában egyoldali a fájdalom de az esetek 1/3-nál bilaterális (kétoldali) A rohamok az esetek 80%-ban fotofóbiával párosul (fénytől való idegenkedés))
  helyzete: homlok, halánték vagy tarkó fájdalom
  időtartama: 4órától akár 3napig is eltarthat. Gyakran már ébredéskor kezdődik.
• negyedik fázis: felépülés*cikkcakk alakú várerőditmény alaprajzra hasonlitó fények is lehetnek melynek szakkifejezése: erőditmény alakzat

Közönséges migrén (aura nélküli migrén) (az esetek 65%-ban fordul elő)

Roham fázisai:

• első fázis: prodromális
• második fázis: fejfájás
• harmadik fázis: felépülés

Mindkét migrénfajta esetén általában a fej egyik oldalán jelentkezik a fejfájás, de mindkét oldalon előfordulhat akár egyszerre is. Mely hányinger esetén az esetek 1/4-énél hányással csúcsosodik ki.

Tünetei:

• fejfájás
• látászavarok
• hányinger mely hányással végzôdhet
• fényérzékenység, fénykerülés
• étel kerülése
• levertség

Rohamok hossza:

• 24 órán belül enyhülnek a panaszok
• 1-3napig is letarthat a rohamok
• gyerekeknél a rohamok rövidebbek, de erôsek
• az életkor elörehaladtával a rohamok általában hosszabbodnak erôsségük nem változik és gyakrabban megjelenik az ‘aura’

Rohamok gyakorisága:

• személyenként változó (idôszakonként is eltérô lehet)
• jobb esetben havonta 1-szer / 2-szer jelentkeznek a panaszok
• rosszab esetben hetente 1-szer / 2-szer jelentkeznek a panaszok

Ezek után néhány hónap vagy akár éves rohammentes időszak következhet. 55 éves kor felett a rohamok ritkábbá válhatnak.

A migrén gyakorisága: A magyar lakosság körübelül 10% érintet a migrénben és a számuk fogyamatosan növekszik.

A migrén kialakulásának okai:

Életkor szerint:

• megjelenése általában kamaszkorban vagy fiatal felnôtt korban jelentkezik (kisded korban előfordulhat)

Nemek szerint:

• a nőknél 3x gyakoribb a migrén előfordulása mint a férfiaknál

Intelligencia szerint:

• régebbi tévhiedelem szerint az inteligensebb embereknél hamarabb fordul előmigrén, de rájöttek, hogy az iskolázottabb emberek hamarabb fordulnak orvoshoz. Igy megállapitást nyert, hogy nincs összefüggés az intellektus és a migrénes fejfájás között.

Kiváltó / provokáló tényezők:

• egyes ételek (a migrénesek 20%-ra jellemző)
  • sajt, alkohol (különösen a vörösbor) , csokoládé, citrusfélék (tudományos bizonyiték nincs a migrén étel allergiás alapjaira)
• hiányos táplálkozás
• rutin szerinti táplálkozás elcsúszása, kimaradása
• alvási szokások megváltozása
  • alvásmegvonása valamint túl sok alvás
• fejfájás, nyakfájás
• szem ill. fog állkapocs fájdalmai
• túlzott fizikai megterhelés
  • nehéz fizikai megterhelés, melyhez a szervezet nincs hozzászokva ronthatja a panaszok gyakoriságát, mig a fokozatos izom fejlesztése (testedzés) elősegiti a szervezet természetes fájdalomcsillapitó anyagainak termelődését
• stessz
  • az érzelmek és a szorongás fontos szerepet játszik a migrén kialakulásában
• környezeti ártalmak
  • nagy zaj, erős illatok, időjárási változások (front változások), fülledt helyiségek, erős fény stb.
• hormonális változások
  • menstruáció, fogamzásgátló szer szedése, várandósság, hormonkezelés

Migrént előidéző okok elméletei: A migrén rengeteg tünete miatt sok elképzelés született az okok megmagyarázására. Az elméletek helyességében a tudomány fejlödésének köszönhetôen az orvosok egyetértenek abban, hogy az elméletek jól megférnek egymás mellett és a panaszok sokasága miatt összetetten kell figyelni a panaszokat.

Keringéselmélet: az agyban levő erek kitágulása okozza a migrénes fejfájást (pl. táplálkozás)

Neurológiai elmélet: az idegrendszeri működési zavarok miatt alakul ki a migrénes fejfájás

Napjaink tudományos kutatásai bebizonyitották, hogy a neurotranszmitterek vagy más néven SZEROTONIN* (agyi ingerületátvivő anyagok) koncentrációja változik a migrénes fejfájások közben. Tapasztalatok szerint a szterotonin-injekció hatásosan leállitja a migrénes rohamokat, de a kezelés sok mellékhatása miatt nem alkalmazzák.

*5-hidroxytryptamin (5HT)

Sok féle ok vezethet fejfájáshoz:

• stressz
• szem túlerőltetése
• gyógyszerek mellékhatása
• gyulladások (pl.: orrmelléküreg)
• magasvérnyomás
• fej vagy nyak sérülése
• NAGYON RITKÁN súlyosabb betegség (pl.: agydaganat)

Tenziós fejfájás

Megjelenése:

• fájdalomként
• feszültségként
• nyomás vagy szóritó érzésként irják le

A gyakorisága, erőssége és intenzitása igen változó de akár minden nap jelentkezhet. A migrénes fejfájásokkal ellentétben a fej mindkét oldalán jelentkezik (a páciens az egész fejet szóritó pántként érzi egyes területeken hirtelen szúró benyilalásokkal ritkitva).

Két formája létezik:

• krónikus: már a reggeli keléskor is jelen van és egész nap nem múlik
• enyhébb: a stresszhatás alatt vagy után jelentkezik a fájdalom

Tenziós fejfájás kezelése: az első lépés az okok tisztázása. Mivel a páciens szorongása, depressziója és félelme egy komolyabb betegség megléte miatt tovább rothatja a tüneteket. A tünetek ha nem is szüntethetőek meg teljesen a megfelelő kezelésekkel nagyban javitható a kimenetelük.

A szem szerepe a tenziós fejfájásban: sok esetben a fejfájások a szem külső izomzatának nem megfelelő működése miatt alakulnak ki. Ezek párosulhatnak olvasási nehézségekke, diszlexiával, hiperaktivitással vagy térérzékelési problémákkal. A gyenge vagy kiegyensúlyozatlan szemmozgató izmok általában a közelre nézéssel járó munka okozza ezt a fajta fejfájás tipust. Ilyen esetekben a szemüveg használata sokszor segit.

A szemek megerőltetése: A gyenge vagy kiegyensúlyozatlan szemmozgató izom vagy kikorrigálatlan látású szem okozhat fejfájást. A fejfájás a szem tartós igénybevétele során alakul ki. (Olvasás, számitógép elötti munkavégzés, kézimunka) A szem körüli általában kellemetlen érzés jelentkezik, ill a páciens nehéznek, tompának érzi a fejét. A fájdalom szintén a szemben és a szem körül is jelentkezik, ami fokozódása kisugározhat homlokra és a halántékra. Időnként akár a látás is elhomályosulhat vagy rosszabb esetben széteshet (kettős kép keletkezik). A megfelelő szemüveggel történő korrekció enyhitheti vagy akár véglegesen megoldhatja a panaszok kialakulását. Javitva a közérzetet, koncentrációt valamint a teljesitő képességet.

Fejfájás csillapitó gyógyszerek veszélyei: az utóbbi években életünk annyira felgyorsult, hogy az emberek a panaszaikat azonnal szeretnék megszüntetni. Sajnos sok esetben ez csak a szervezet jelző rendszerének tünetei (pl. Fájdalom) elfedését okozza de a panasz okát nem szüneti meg. Egyre tisztábban körvonalazodó tény az is, hogy az emberek túl sok gyógyszert szednek és ez különösen igaz a fejfájás csillapitóra. Ha valaki hetente 2-3 napnál többet szed fájdalomcsillapitót valőszinűleg mindennapos fejfájásban szenved.

Nyak és fej izmainak fájdalmához társuló fejfájások: a cluster fejhájás

Gyakran kerverik össze a migrénes fejfájással, bár sok tünetében különbözik tőle. Elnevezése a fejfájások sorozatos megjelenéséről kapta. (cluster-csomó, csoportos)

Előfordulása:

• főként férfiaknál fordul elő általában 30éves kor körül kezdődik. A populáció kevesebb, mint 1%-át érinti.

Időtartama:

• a fejfájások 4-8 hétig is eltarthatnak

Tünetek:

• idősebb embereknél fordul főkép elő
• a fájdalom általában a fej egyik oldalán fordul elő
• a szem körül összpontosulva jelentkeznek a panaszok

A fájdalom pár perc alatt kialakul és maximum 45 percig tart. A fejfájásos sorozatban a fejnek ugyanaz az oldala fáj és a rohamok minden nap jelentkeznek. A szemtől az érzés kisugározhat ugyanazon oldalon a halántékhoz, állkapocshoz és a foginyhez, de előfordulhat hogy a fejnek az egész fele fáj. Amikor a fájdalom erős, az azon az oldalon levő pupilla összehúzodik, a szem piros lesz és könnyezik, a szemhély néha leesik.